Megérkeztek az első januári számlák, és sok magyar család döbbenten tapasztalja a hidegzuhanyt: bár úgy érezték, spóroltak, a csekk végösszege mégis piaci árat tartalmaz. Hogy lehet ez? A hiba nem a gázórában, hanem a naptárban és a fűtőérték-számításban rejtőzik. Utánajártunk a „jelleggörbe” rejtélyének, és mutatjuk, hogyan kerüld el a fizetési sokkot februárban.
Sokan abban a hitben élnek, hogy az évi 1729 köbméteres (vagy 59 132 MJ) kedvezményes keret egyenlően oszlik el. Ez azonban tévedés. Az MVM és a gázszolgáltatók egy bonyolult matematikai modellt, az úgynevezett fogyasztási jelleggörbét használják az elszámoláshoz.
Ez azt jelenti, hogy télen a rendszer „megengedi” a nagyobb fogyasztást, de ha januárban rendkívüli hideg van (mint most, 2026 elején), és a kazán többet megy a vártnál, akkor kicsúszhatsz az adott hónapra számolt elméleti keretből. A legrosszabbul azok járhatnak, akik „átalányt” fizetnek, de nem diktálnak rendszeresen. Náluk az éves elszámoláskor derülhet ki, hogy a januári túlfogyasztás miatt piaci áron számlázzák ki a többletet.