A „hengerfal-lemosás” és az olaj halála
Amikor hideg motort indítunk, a rendszer dúsabb keveréket (több benzint/gázolajat) fecskendez be, hogy az égés stabil maradjon. A probléma az, hogy alapjáraton a motor nagyon lassan melegszik. A benzinmotorok hatásfoka rossz, de alapjáraton alig termelnek hőt.
- Az olajfilm lemosása: Mivel a motor hideg, a befecskendezett többlet-üzemanyag egy része nem ég el, hanem lecsapódik a hengerfalra. Ez a benzin „lemossa” a vékony olajfilmet, ami a dugattyú és a hengerfal között biztosítaná a kenést. Eredmény? Megnövekedett súrlódás, gyorsabb kopás.
- Olajhígulás: A lemosott benzin nem tűnik el, hanem lefolyik a forgattyúsházba, és belekeveredik a motorolajba. Ha sokat járatjuk hidegen alapjáraton (tipikus városi használat), az olajunk felhígul, elveszíti a kenőképességét, és idő előtt tönkremegy.
- Kormolódás: A dízelmotoroknál még rosszabb a helyzet. A hideg alapjáraton az égés tökéletlen, ami brutális mennyiségű koromlerakódást okoz az EGR-szelepben és a részecskeszűrőben (DPF). Egy új DPF szűrő ára pedig vetekszik az autó értékének 10-20%-ával.
A környezetvédelmi és jogi csapda
Nem csak a motorunk bánja. Alapjáraton a katalizátor sem melegszik fel üzemi hőfokra. A hideg katalizátor pedig gyakorlatilag nem szűr semmit. Ilyenkor az autó károsanyag-kibocsátása a sokszorosa a normálisnak.
Ráadásul kevesen tudják, de tilos is. A magyar KRESZ (és a környezetvédelmi rendeletek) szerint tilos a gépjármű motorját álló helyzetben tartósan, indokolatlanul járatni. Bár itthon ritkán büntetnek érte, tőlünk nyugatabbra (Ausztria, Németország) a rendőrök kíméletlenül osztják a 100-200 eurós csekkeket, ha meglátják, hogy valaki járó motorral kaparja a jeget.