A „Nagy Testvér” effektus és a rendszerhibák
A második ok a privátszféra. Sokan ráébredtek, hogy a digitális fizetés minden egyes lépése nyomon követhető. A bankok, a marketingcégek (és az állam) pontosan látják, hol jártunk, mit vettünk, mennyit költöttünk. A készpénz az utolsó bástyája az anonim vásárlásnak. Aki nem szeretné, hogy profilozzák a szokásait, az a zsebébe nyúl.
A harmadik, és talán legijesztőbb ok: a sérülékenység. Emlékszünk még a tavalyi nagy banki leállásokra? Amikor órákig nem működtek a terminálok, és kígyózó sorok álltak a benzinkutakon, mert senki nem tudott fizetni? Akinek volt a zsebében húszezres, az nevetve tankolt és távozott. A többiek ott ragadtak. A technológia kényelmes, amíg működik – de ha összeomlik, a készpénz marad az egyetlen fizetőeszköz.
A fiatalok új hóbortja: „Cash Stuffing”
A TikTokon és az Instagramon futótűzként terjed a #CashStuffing (készpénzes borítékolás) trend. A Z-generációs fiatalok rájöttek, hogy ha a fizetésüket felveszik, és felcímkézett borítékokba osztják (Rezsi, Kaja, Szórakozás), akkor hó végén marad pénzük. Ez a módszer vizuálissá teszi a költést: ha üres a „Szórakozás” boríték, akkor nincs több buli. A kártyánál a „mínusz” keret miatt könnyű túlköltekezni, a borítéknál ez fizikai képtelenség.