Zsebünkbe vág a január: Brutális változások a GYED és a táppénz kifizetéseknél – Megmutatjuk, kinek mennyi jár

A számok nem hazudnak: Így nőttek a plafonok a GYED és a táppénz világában

A 2026-os év legfontosabb sarokköve a minimálbér és a garantált bérminimum emelése volt. Mivel Magyarországon a legtöbb családtámogatási és szociális ellátás alapját a mindenkori minimálbér képezi, az emelés automatikusan magával húzta a kifizetéseket is. Kezdjük a legfontosabbal: a maximális GYED összege idén ismét szintet lépett. Mivel a GYED plafonja a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka, így az emelt összegű kifizetések már januárban megérkeztek az érintettek számlájára.

De mennyi is az annyi? Ha figyelembe vesszük a 2026-os minimálbér-emelést, a maximális bruttó GYED összege jelentősen megközelítette a 450 000 forintos határt. Fontos hangsúlyozni, hogy ebből még lejön a 10% nyugdíjjárulék és a 15% SZJA (hacsak az igénylő nem jogosult a 25 év alattiak vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére). Ez a növekedés különösen azoknak jó hír, akik a versenyszférában az átlagbér felett keresnek, hiszen ők eddig is beleütköztek a kifizetési plafonba. Most azonban tágult a tér.

Nem feledkezhetünk meg a diplomás GYED-ről sem. Ez az ellátási forma azoknak a hallgatóknak vagy friss diplomásoknak nyújt mentőövet, akiknek nincs meg a szükséges munkaviszonyuk. Itt a számítás alapja az alapképzésben résztvevőknél a minimálbér, a mesterképzésben pedig a garantált bérminimum. Itt is látható a növekedés, ami a fiatal értelmiségi szülők számára jelenthet némi levegőt a megélhetési költségek szorításában.

A táppénz esetében a változás talán még húsbavágóbb. A táppénz napi maximuma szintén a minimálbérhez kötött: a napi limit a minimálbér kétszeresének 1/30-ad része. Ez azt jelenti, hogy a magasabb fizetésű munkavállalók számára is némileg „olcsóbbá” vált a betegség. Eddig egy komolyabb influenza vagy egy tervezett műtét drasztikus bevételkiesést okozott a felső-középosztálybeli családoknál, most viszont a napi limit emelkedése csillapítja ezt a sokkot. Ugyanakkor a rendszer továbbra is a munkavégzést preferálja, hiszen a táppénz alapvetően még mindig csak a korábbi jövedelem 50-60 százalékát pótolja, a plafon pedig továbbra is gátat szab a luxus-betegállománynak.