A láthatatlan milliárdok nyomában: Miért nem kérjük, ami jár?
Amikor a „személyi jövedelemadó-visszatérítés” kifejezést halljuk, a legtöbbeknek a családi adókedvezmény ugrik be. Ez érthető, hiszen az közvetlenül érinti a havi nettó fizetést. Van azonban egy másik csatorna, amely évente egyszer, egy összegben képes akár 280 000 forintot is visszautalni a számlánkra, ha ügyesen sakkozunk a megtakarításainkkal. A legnépszerűbb forma az önkéntes nyugdíjpénztár és az egészségpénztár, amelyek együttesen 150 000 forintos visszatérítési korláttal rendelkeznek.
Hogy értsük a nagyságrendet: ahhoz, hogy kimaxoljuk a 150 ezer forintos állami támogatást, évi 750 000 forintot kell befizetnünk a pénztári számláinkra. Ez havi szintre lebontva 62 500 forint. Soknak tűnik? Lehet. De ha azt mondom, hogy minden egyes befizetett forint mellé az állam automatikusan hozzátesz 20 fillért, akkor már más a leányzó fekvése. Ez egy olyan kockázatmentes, garantált hozam, amivel jelenleg semmilyen tőkepiaci termék nem tud versenyezni rövid távon.
A statisztikák mégis azt mutatják, hogy a magyar pénztártagok átlagos befizetése messze elmarad a maximumtól. Ennek oka részben a bizalomhiány, részben pedig a tájékozatlanság. Sokan nem tudják, hogy az egészségpénztár nem csak orvosi vizitekre vagy gyógyszerre jó. Használható szemüvegre, kontaktlencsére, pelenkára, gluténmentes élelmiszerekre, sőt, bizonyos feltételek mellett a lakáshitel törlesztésére is. Gyakorlatilag a hétköznapi kiadásaink egy jelentős részét „átmoshatjuk” a pénztáron, és a végén visszakapjuk az adónk 20 százalékát.
A legnagyobb veszteséget azonban mégis a nyugdíj-előtakarékosság terén szenvedjük el. A magyar társadalom öregszik, az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága körül pedig egyre több a kérdőjel. Az öngondoskodás tehát nem opció, hanem kényszer. Aki nem használja ki az adó-visszatérítést, az duplán bünteti magát: egyszer azzal, hogy nem gyarapítja a jövőbeli tőkéjét, másodszor pedig azzal, hogy lemond az ingyenpénzről. Ha valaki 30 éven keresztül csak az évi 150 ezer forintos visszatérítést fekteti be újra, az a kamatos kamat erejével a végén tízmilliós pluszt jelenthet a nyugdíjba vonuláskor. Ez nem csak matek, ez a jövőnk biztonsága.
A Portfolio elemzése rámutat, hogy a mulasztás oka gyakran az év végi hajrá elmaradása. A befizetéseknek ugyanis december 31-ig be kell érkezniük a pénztári számlára, hogy a következő évi adóbevalláskor érvényesíthető legyen a kedvezmény. Aki január elsején ébred fel, az már egy egész évet bukott.